Ezek az információk lehet megváltoztatják a stresszhez való viszonyodat!

(“az, ahogyan gondolunk valamire, átalakítja a ránk gyakorolt hatását”)

A napokban került kezembe Kelly Mcgonigal, A stressz napos oldala című könyve, amelyben az egyik legizgalmasabb kérdés így szól: Hogyan álljunk másképp a stresszhez?

Az egyik legismertebb stressz kutató Selye János szerint a stresszhelyzetek megoldására két megoldás létezik. Menekülj, vagy küzdj.

“Aki megérezte már, hogy mindaz, amit tesz – s az is, amit mások tesznek vele – bizonyos fokig kimeríti és igénybe veszi, az körvonalaiban már látja, hogy mit nevezünk stressznek.”SJ

Elég a menekülés és ha küzdeni kell, hogyan küzdjünk meg a stresszel? Alia Crum, a Columbia egyetem pszichológusnő kutatásai a stresszel kapcsolatban azt igazolják, hogy “Amilyen hatásra készülünk, olyanban lesz részünk”.

A kutatónő kísérleteiben megmutatja, ha meg tudjuk változtatni azt, hogyan gondolunk egy élményre, akkor a testünkben lejátszódó folyamatot is képesek vagyunk megváltoztatni. Amennyiben sikerül a gondolkodási beállítódásokat megváltoztatni, akkor az hatással lesz az egészségünkre, boldogságunkra és a sikerességünkre is.

  1. kísérlet

Hogyan hatnak a hiedelmeink az egészségünkre?

Crum kísérletéhez hét szállodából az ott dolgozó takarítókat választotta ki. A takarításról tudjuk, hogy nem könnyű munka és már azt is megállapították, hogy egy takarító óránként 300 kalóriát éget el. Ez szinte megegyezik az 5,5 km/órás sebességgel való gyaloglással (az irodai munkában való üldögéléssel 100 kalória ég el 1 óra alatt). A takarítók amikor a napi mozgásukról kérdezték, a többségük azt felelte, hogy szinte semmit nem mozog. A testük is visszatükrözte ezt a gondolkodást. Crum ezek után olyan plakátot tervezett, ahol bemutatta minden takarítási fázisra, hogy mikor mennyi kalória ég el (pl. fürdőszoba takarításnál negyedóra alatt egy 70 kilós nő 60 kalóriát éget el), majd a hét szállodából négy szálloda takarítóinak prezentációt tartott és elmondta, hogy tevékenységükkel eleget tesznek a testmozgásra vonatkozó általános ajánlásnak és tapasztalni fogják az aktív életmód jótékony hatását. A másik három szálloda takarítóinak csak a testmozgás egészségre való pozitív hatásáról beszélt és nem említette, hogy a munkájuk is testmozgásnak számít. Négy héttel később azok a takarítók, akiknek úgy kommunikálták a munkájukat, hogy az testmozgásnak számít, vérnyomásuk alacsonyabb lett, munkájukat jobban szerették, valamint testzsír és testsúly tekintetében is fogytak. A másik csoportnál semmilyen javulás nem volt tapasztalható.

Látjuk, hogy a gondolkodási beállítódás olyan hiedelem, amely befolyásolja, hogyan gondolkodunk, érzünk és viselkedünk. Vannak olyan hiedelmek, amik hatása nem jelentős arra nézve, hogy gondolkodunk az életünkről. Azonban egy emlék, egy helyzet aktiválhat olyan beállítódást, aminek hatására hirtelen feltolulnak gondolataink, érzelmeink és azok a célok, amelyek befolyásolják az élethez, az egészségünkhöz való viszonyunkat.

2. kísérlet

Hogyan vélekednek az emberek az öregedésről?

Az öregedéshez való pozitív viszonyulás csaknem nyolc évvel hosszabbíthatja meg az ember életét. Baltimore-ban végeztek olyan öregedésvizsgálatot, amely tizennyolc éves koruktól negyvenkilenc éves korukig követte a résztvevő felnőtteket. Arra a következtetésre jutottak, hogy 80 százalékkal kevesebb esélyük volt a szívrohamra azoknak, akik pozitívan viszonyultak az öregedéshez.

Az időskorral kapcsolatos pozitív hiedelmek jelentősen befolyásolhatják és felgyorsíthatják a felgyógyulást nagyobb betegségekből és balesetekből.

Hogyan befolyásolhatja az öregedéssel kapcsolatos hiedelem a szívrohamot, a fogyatékosságot és a halál kockázatát?

Az okoknál nem a társadalmi-gazdasági helyzet, a kezdeti egészségi állapot és a depresszió szerepét vették figyelembe a kutatások során. Sokkal inkább az eltérő viselkedés tűnt jobb magyarázatnak az egészség megőrzése terén.

Azok az emberek, akik negatívan állnak az öregedéshez, nagyobb valószínűséggel tekintik elkerülhetetlennek a rossz egészségi állapotot, ezért kevesebb energiát és időt fektetnek be a jövőbeli jóllétükbe.

Azok az emberek viszont, akik pozitívan állnak az öregedéshez, több olyan lépést tesznek, amelyektől egészségesebbek lesznek. Az öregedéssel kapcsolatos felfogásunk még azt is befolyásolhatja, hogy akarunk-e élni, amikor idősebbek leszünk. Kutatások azt is megállapították, hogy a hosszú élethez, az egészségesebb életmódhoz jelentősen hozzájárulhatnak céljaink és döntéseink.

Mindezek után nézzük meg, hogy milyen a te gondolkodási beállítódásod?

Alia Crum pszichológusnő és munkatársai kidolgozták a stresszbeállítódás mérőskáláját, amellyel az emberek stresszel kapcsolatos felfogását lehet megállapítani.

Te melyik megállapítással értesz egyet?

  1. számú beállítódás:  Ártalmas stressz
  • Stressz megélése esetén romlik az egészségem és fogy az életerőm.
  • Stressz megélése esetén romlik a teljesítményem és a termelékenységem.
  • Stressz megélése esetén nehezebben tanulok és fejlődök.
  • A stressz hatásai negatívak és tanácsos elkerülni.

2. számú beállítódás:  Hasznos stressz

  • Stressz megélése esetén javul a teljesítményem és a termelékenységem.
  • Stressz megélése esetén javul az egészségem és nő az életerőm.
  • Stressz megélése esetén jobban tanulok és fejlődök.
  • A stressz hatásai pozitívak és ki kell használni őket.

(A stressz negatív szemléletű beállítódás sokkal általánosabb, mint a másik.)

 

Te is keresed a megoldást a stressz megszüntetésére?

Szeretnéd megismerni milyen módszerekkel csökkenthető a stressz?

Iratkozz fel és töltsd le A stresszcsökkentés módszerei című

INGYENES ebook-ot!

Ugyanakkor amellett is szólnak bizonyítékok, hogy az emberek látnak némi jót a stresszben. A stressz csökkentése érdekében azonban mindenkinek többet kell tennie.

Crum megállapította, hogy a stressz pozitív felfogása mindenkinek hasznos, függetlenül attól hogy kicsi vagy nagy stresszt él át. Lehet, hogy a stresszel kapcsolatos beállítódásunk nem azt tükrözi, hogy mennyi stresszben volt részünk eddig, hanem inkább egy rögzült személyiségvonást.

A kutatások alátámasztják, hogy az optimisták tovább élnek, mint a pesszimisták.

Crum kutatásai arra is rámutatnak, hogy a stresszel kapcsolatos beállítódások azért fejtenek ki akkora erőt, mert nemcsak a gondolkodásmódunkra, hanem a cselekvéseinkre is kihat.

Akik szerint káros a stressz, azok nagyobb valószínűséggel elkerüléssel próbálnak megküzdeni vele:

  • inkább eltereli figyelmét, mint megküzdene vele
  • arra öszpontosít, hogyan tudna megszabadulni a stresszes érzéseitől ahelyett, hogy a forrását venné célba
  • szenvedélybeteg lesz, függőség felé fordul úgy menekül a helyzetből
  • kevesebb energiát fordít a stressz okozójára

Akik szerint a stressz segíthet és proaktív módon küzdenek meg vele:

  • elfogadják, hogy valóban stresszhelyzet volt
  • stratégiát terveznek a stresszforrások kezelésére
  • információk és segítség után kutatnak
  • lépéseket tesznek a stresszforrás legyőzésére, megváltoztatására
  • megpróbálják a legjobbat kihozni a helyzetből úgy, hogy pozitívabban viszonyulnak hozzá és növekedési lehetőségnek tekintik

További stresszmentes szép napot!

HMJudit

 

forrás: Kelly Mcgonigal A stressz napos oldala

Pin It on Pinterest

Share This