Hogyan érdemes gondolkozni?
Milyen a jelenlegi gondolkodásmódod?
Szoktál egyáltalán gondolkozni?

Gondolataink, érzéseink, cselekedeteink meghatározzák viselkedésünket, jellemünket. Sajnos ezen nem sokat szoktunk gondolkozni, csak éljük az életünket, olvassuk és hallgatjuk a híreket és engedjük, hogy környezetünk befolyásoljon minket.

A sok negatív befolyás, stresszes napokat okoz, elveszi az energiánkat. Pótcselekvéseket végzünk, amik nem fogják fejlődésünket szolgálni.
Életünk során az egyéni tapasztalatok irányítanak minket, legyen az negatív, vagy pozitív, ezért nem vagyunk egyformák, külön egyéniségek vagyunk.

Tetteink, gondolataink és viselkedésünk, a neveltetésünknek és környezetünknek megfelelően rögzülnek.
Mindent, amit tudunk, négy elkülöníthető szakaszban tanultunk meg.

1. A tudattalan hozzá nem értés szakasza
Születésünk után, mindenre rácsodálkozunk, nem ismerjük a minket körülvevő tárgyakat, ezért nem is tudjuk, hogy mit hogyan kell használni, mire valók.
Tulajdonképpen nem tudjuk, hogy mit nem tudunk és ezért akkor nincs is igényünk rá, hogy többet tudjunk. Éljük vidáman nélküle az életünket.

2. A tudatos hozzá nem értés szakasza
Környezetünkben felfedezzük, hogy az ismeretlen tárgyakat használják és mi is szeretnénk követni az ilyen használókat. Felkeltik bennünk a vágyat.

3. A tudatos hozzáértés szakasza
Eljutottunk abba a szakaszba életünk során, hogy most már tudjuk mit nem tudunk és elkezdünk keményen dolgozni, hogy megtanuljuk mi is a hiányzó ismereteket. Kitartó munkával, kellő összpontosítással már mi is tudjuk amit a többiek.

4. A tudattalan hozzáértés szakasza
Tudjuk, ismerjük amit kell. Folyton gyakorolunk, ismételünk és most már nem is figyelünk oda tudatosan minden egyes tevékenységünkre. Rutinszerűen végezzük a feladatokat, nem is gondolkozunk rajta, hogy csináljuk.

Így van ez minden készség elsajátításánál. Miután megtanultuk őket, akkor azt elménk áthelyezi a tudatalattinkba és innentől szinte már részünkké válik. Nem kell már gondolkodni rajta, automatikusan csak csináljuk.

A fentebb felsorolt szakaszok, minden egyes tanulási fázisunkban jelen vannak.
Elménket és gondolkodásunk működését nem egyszerű megérteni, mert az ember általában vizuálisan, képekben jeleníti meg amire gondol, de elménknek nincs igazán képi megfelelője, amit elő lehetne rögtön hívni.

Az elme kép rajzát először dr. Thurman Fleet 1934-ben vázolta fel, ezzel megkönnyítve, hogy megértsük elménk működését.
elme_kep_stresszmentes_elet-oldal001

Azt, hogy elménk milyen módon képes befogadni a környezetünkből érkező jeleket és elménk melyik része ügyel arra, hogy a negatív gondolatok előtt bezárjuk a “kapukat”, a következő részben megtudhatod.
Ha megérted, hogyan vésődnek be a gondolataid az elmédbe, akkor képes leszel befolyásolni azt. Mind ezt hogyan? Ezt is elmondom a következő blogban.

Stresszmentes szép napot! 🙂

Pin It on Pinterest

Share This